Élet az ellenőrzés után

 Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Utána az ellenőrzési szakasz eljárási szakaszba lép át.

A jegyzőkönyv átadása után adózó észrevételt tehet – ez joga, nem kötelessége.

A jegyzőkönyv kézhezvétele után adóellenőrzés illetve bírság kiszabása esetén a Hivatal „határozatot” hoz. A határozat tartalmazza a szankciókat, mennyi mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot kell fizetni.

Amennyiben az adózó „nem ért egyet” a határozatban foglaltakkal „fellebbezés”-t nyújthat be. A fellebbezést a másodfokú adóhatóságnak kell címezni, de az elsőfokú adóhatóság címére kell megküldeni. Ők továbbítják a másodfok felé az ügyben keletkezett iratok másolatával együtt.

 A másodfokú hatóság a törvényes határidőn belül elbírálja az elsőfokú adóhatóság határozatát és dönt. A döntés többféle lehet:

• Helybenhagyja az elsőfokú határozatot, vagyis nem módosít rajta
• Megváltoztatja az elsőfokú határozatot, tehát módosít rajta
• Az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Ekkor „kezdődik minden előröl”, de csak az adott megállapítás terén, vagyis újra vizsgálódik az elsőfokú adóhatóság, megvizsgálja azt, amit a másodfok előír számára.

Új eljárás esetén újabb jegyzőkönyv fog születni a vizsgálat lezárása után, amelyre újból lehet észrevétel tenni, és újabb határozat követi. Ezt a határozatot ismét „meg lehet fellebbezni”, ha adózó úgy ítéli meg, hogy jogszabálysértő a határozat.

Amennyiben az adózó nem ért egyet a határozattal, kérheti annak bírósági felülvizsgálatát. Ekkor viszont a végrehajtási eljárás már megindul – megindulhat.

 

A NAV honlapján megjelent tájékoztató a témában:

Jogorvoslati lehetőségek az ellenőrzés után

2014.03.24.

 Ha az adózó az adóellenőrzés nyomán született határozatot megalapozatlannak vagy az eljárást pedig jogszerűtlennek tartja, az első fokú határozat közlése utáni 15, illetve utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs kötött formája.

A határidőben benyújtott fellebbezésben rögzített indokokkal a hivatal egyetért, a döntést módosíthatja, javíthatja, kiegészítheti, visszavonhatja. Ellenkező esetben a fellebbezést a felettes szervhez kell továbbítania, amely a döntést megváltoztathatja, megsemmisítheti, illetőleg — ha további tisztázásra van szükség — új eljárást rendelhet el. Azonban helybenhagyja a határozatot, ha azt és a teljes eljárást jogszerűnek tartja. Ebben az esetben a döntés már a másodfokú határozat kézbesítésekor jogerőre emelkedik, a fizetési kötelezettség pedig 15 nap elteltével esedékessé válik. Ha az adózó a másodfokú döntéssel sem ért egyet, úgy lehetősége van bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál.

Fontos a jogorvoslatra nyitva álló határidő betartása, mivel az elkésett fellebbezést az első fokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha a határidő hétvégére vagy munkaszüneti napra esik, akkor a legközelebbi munkanapot kell figyelembe venni. Ugyancsak el kell utasítani, ha a fellebbezés nem a jogosulttól származik. Elkésett fellebbezés esetén igazolási kérelmet is elő lehet terjeszteni a mulasztás okának megjelölésével. Ha az adózó önhibáján kívül mulasztott, úgy kell tekinteni, mintha a kérelmét határidőben terjesztette volna elő, ellenkező esetben az igazolási kérelmet elutasítják.

Ezzel azonban nem zárul le minden lehetőség, az adózó ugyanis rendkívüli jogorvoslatot is kérhet. Ha az adózó felügyeleti intézkedés iránti kérelmét elbíráló hatóság azt állapítja meg, hogy a támadott döntés jogsértő, azt megváltoztatja, megsemmisíti, illetőleg új eljárást rendel el. Az adózó terhére vonatkozó változtatásról csak új eljárásban hozható döntés.  

A jogorvoslati kérelem előterjesztése illetékfizetési kötelezettséggel jár, amely alól azonban költségmentesség kérhető az adózó nehéz anyagi helyzete miatt. Ha pedig a felülvizsgálat során megállapítják, hogy a vitatott döntés az ügyfél hátrányára jogsértő, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték az ügyfélnek visszajár. A fizetési könnyítés iránti kérelem nem számít jogorvoslatnak.

Előfordulhat, hogy az adózó mind az ellenőrzést, mind pedig a határozatot jogszerűnek tartja, ezért a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül lemond a fellebbezési jogáról. Az erről szóló nyilatkozat nem vonható vissza.

 http://nav.gov.hu/nav/regiok/kozep_dunantul/kozepdunantul/aktualis/jogorvoslatilehetosegek.html

 

 Jogi szabályozás – Az adózás rendjéről szóló törvény

100. § (3) Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.

Fellebbezés

136. §⁷ (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

(2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést e törvény megengedi.

(3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,

a) az eljárást felfüggesztő,

b) az eljárást megszüntető,

c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,

d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,

f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító,

g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,

h) a végrehajtási kifogást elbíráló,

i) az eljárási bírságot kiszabó,

j) az eljárási költség viselésével kapcsolatos, a költségmentességi kérelmet elutasító, valamint

k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító

végzés ellen.

(4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni.

(5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.

(6) Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

136/A. § (1) A 136. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a fellebbezést az adószám megállapításának megtagadásáról szóló, valamint a 24/C. § (4) és a 24/D. § (3) bekezdése alapján előterjesztett kérelem elutasítása tárgyában hozott határozat (e szakasz alkalmazásában határozat) közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye.

(2) A 137. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a határozattal szemben előterjesztett fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 5 napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez.

(3) A határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat elbírálásra nyitva álló határidő 15 nap.

(4) A határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelem nem terjeszthető elő.

136/B. § (1) Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító - a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott - első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adó megfizetésére kötelezettet, ha a felszámolással megszűnt adózóval szemben az adómegállapításhoz való jog már elévült.

(2) Az adóhatóság - a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott első fokú határozat közlésével egyidejűleg - az adó megfizetésére kötelezettnek megküldi a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- és - amennyiben másodfokú határozat meghozatalára sor került - a másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.

(3) Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésben vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban dönt.

137. § (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.

(2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját.

138. § (1) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezését követő naptól számított 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

(2) A felettes szerv, ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.

139. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni.

Új eljárásra utasítás

140. § (1) Amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő és ezért új eljárásra utasításnak van helye, a jogorvoslati kérelmet elbíráló felettes szerv - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - csak a jogszabálysértő megállapítások (intézkedések) tekintetében rendeli el az új eljárást, egyebekben a határozatot (végzést) helybenhagyja vagy megváltoztatja.

(2) Új eljárásra utasítás esetén a felettes szerv határozatában (végzésében) meghatározza az új eljárásban vizsgálandó körülményeket, illetőleg az adót, költségvetési támogatást és bevallási időszakot, melyre az új eljárás kiterjed. Az adóhatóság a felettes szerve vagy a bíróság által elrendelt új eljárásban kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket, illetőleg az ezekkel összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatja.

 

 

 

Oldal: Élet az ellenőrzés után
Vállalkozóknak az adóellenőrzésről - © 2008 - 2024 - adoellenorzes.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat