Az ellenőrzés megindítása

 

 Az ellenőrzés fő szabály szerint azon a napon indul, amikor az erről szóló megbízólevelet

 

• aláírjuk, vagy
• az ellenőrzésről szóló tájékoztatóval együtt postai úton átvesszük.

 

Természetesen akkor is megindul az ellenőrzés, ha a postai küldeményt nem vesszük át, vagy elköltöztünk, de nem jelentettük be a az új címet, mert beáll a kézbesítési vélelem.

  

A kezdő időpont jelentősége

 

1. Az ellenőrzés kezdő időpontjának jelentősége van az ellenőrzési határidő számítása szempontjából. A határidő alapesetben 30 nap, adóvizsgálatnál /Art.* 87. § (1) a) pontja szerinti ellenőrzésnél/ 90 nap.

 

 2. Az ellenőrzés kezdő időpontjának jelentősége van az önellenőrzési tilalom szempontjából, vagyis ettől a naptól kezdődően az ellenőrzött időszakra önellenőrzés már nem nyújtható be.

 

Ez a szabály kizárólag az "adóellenőrzésre", vagyis a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésre érvényes (Art. 87. § (1) a), amely  ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt. Amennyiben a megbízólevélen nem szerepel valamelyik adó „megnevezése”, akkor nem "adóellenőrzésről" /nem az Art. 87. § (1) a) pont szerinti ellenőrzésről van szó/, akkor nyugodtan önellenőrizhetünk, ha szükséges.

 

*Art. – Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

 

A NAV honlapon található szakmai anyagok a kézbesítésről

 

Kézbesítés

2012.03.19.

 

 A kézbesítési szabályok változása 2012. január 1-jétől

 

A kézbesítés ténye az adóhatósági eljárások tekintetében különös jelentőséggel bír. Az iratok kézbesítettsége, vagy a kézbesítési vélelem beálltának időpontja lényeges a jogorvoslat benyújtásának határideje, illetve az adóhatósági döntés jogerőre emelkedésének időpontja szempontjából is.

 

A kézbesítési vélelem abban az esetben áll be, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon belül a címzett az iratot postai úton nem vette át (a kézbesítési vélelem megdönthető, az iratot csak ellenkező bizonyításig lehet kézbesítettnek tekinteni).

 

2012. január 1-től az adózás rendjéről szóló törvény már taxatív módon meghatározza azoknak a személyeknek a körét, akiknek a címére az adóhatósági irat postázható (az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címe, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának címe). A törvénymódosítás következtében bővültek a kézbesítési vélelem esetköreit. Akkor is kézbesítettnek minősül az irat, ha a tértivevény „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz.

 

A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog (eseti és állandó meghatalmazás) megszűnésének időpontja a meghatalmazás megszüntetése bejelentésének napja. E szabály alapján, az adóhatóságnál a meghatalmazás megszűnése bejelentésének napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosultnak kell tekinteni, illetve a kézbesítési vélelem is beáll a meghatalmazottnak kézbesített iratok tekintetében.

 

2012. január 1-től a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó esetén az adóhatóság dönthet úgy, hogy a hivatalos iratot a meghatalmazott mellett az adózónak is megküldi. Ebben az esetben a meghatalmazottnak és az adózónak is ugyanazon a napon kell a küldeményt postára adni.

 

További változás, hogy 2012. január 1-jét követően magánszemély vagy eljárásban résztvevő más személy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor terjeszthet elő, ha önhibáján kívüli okból nem vette át a hivatalos iratot.

  

Az iratok sikertelen kézbesítésének egyik speciális jogkövetkezménye az adózó adószámának felfüggesztése, melyre abban az esetben kerülhet sor, ha az adóhatósághoz a tértivevény „a címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza. Ekkor az adóhatóság az adózó adószámát felfüggeszti, de a felfüggesztést elrendelő határozatot nem postázza az adózó részére, hanem hirdetményi úton közli.

 

http://nav.gov.hu/nav/regiok/eszak_magyarorszag/eszakmagyarorszag/aktualis/20120319-1.html?query=k%C3%A9zbes%C3%ADt%C3%A9s

 

2013.02.27.

 

Változások az adóhatósági iratok kézbesítésének szabályaiban

 

Az adóhatósági iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések ismerete minden adózónak elemi érdeke. Tájékoztatónk célja a szabályok változásainak összefoglalása.

 

Az adóhatósághoz bejelentett cím valótlanságának valamennyi következményét 2013. január 1-jétől az adózó viseli. Az adóhatóság nyilvántartásában szereplő címre szabályosan kiküldött, azonban eredménytelenül kikézbesített irathoz ettől az időponttól kezdődően minden esetben a kézbesítés „sikerességét” társítja a jogalkotó. Amennyiben tehát a címzés megfelelő (az adózó vagy képviselője, illetve a kézbesítési meghatalmazottja nevére és bejelentett címére szól), alkalmazható a fenti vélelem, függetlenül attól, hogy a tértivevény milyen jelölést tartalmaz. A kézbesítés következményei az adózót terhelik, ami azt jelenti, hogy az adóhatóság úgy kezeli az adózó ügyét, mintha az adóhatósági irat tartalmát ténylegesen megismerte volna.

 

 2013. január 1-jétől, ezt az adóhatóság közzéteszi honlapján (www.nav.gov.hu); adószám szerint beazonosítva 15 napra kihelyezi a küldemény legfontosabb adatait. A közzététellel egyidejűleg az irat adatairól az adóhatóság az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton értesíti a hozzáféréssel rendelkező adózót, képviselőjét vagy meghatalmazottját.

 

 A közzétételtől számított 15 napon belül az adózónak akkor is lehetősége van a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelme benyújtására, ha az előterjesztésre nyitva álló határidő már eltelt, vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.

 

 Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a megváltozott szabályrendszer nyomán szigorodott az adózók felelőssége az adóhatósági nyilvántartásokban szereplő lakóhely, illetve székhely valódiságával kapcsolatban, ezért a változások kellő időben való bejelentése minden adóalany érdekében áll.

 

http://nav.gov.hu/nav/regiok/eszak_magyarorszag/eszakmagyarorszag/aktualis/sajto0227.html?query=k%C3%A9zbes%C3%ADt%C3%A9s

 

Jogi szabályozás - Az adózás rendjéről szóló törvény

 

 

Az ellenőrzés megindítása

2014. július 1-től a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető!

 

93. § (1) Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor. A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető.

2) Ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.

3) Az ellenőrzés lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban: adóellenőr) jogosult. Az adóhatóság hivatali helyiségében az adóellenőr szolgálati igazolvány nélkül is lefolytathatja az ellenőrzést.

4) A helyszíni ellenőrzést az adóellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás esetén az értékesítésben közreműködő személy, elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál végzett próbavásárlás esetén a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy van jelen.

5) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni. Amennyiben a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az adóellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e. A megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy az ellenőrzés során hatósági tanúként közreműködik. Az adóhatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát az eladó - az erre vonatkozó felszólítást követően - visszatérítette. Amennyiben az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel, illetve a terméket adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

5a) Fel nem fedett próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot - amennyiben az adóellenőr jogsértést nem állapít meg - a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Amennyiben az adóellenőr jogsértést állapít meg, az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

6) A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző adóellenőr nevét, illetőleg, hogy mely adózónál, mely adókötelezettségek, milyen időszakok tekintetében, milyen ellenőrzési típus keretében vizsgálhatók.

7) Az adóhatóság általános megbízólevelet is kiállíthat, amellyel az adóellenőr ilyen megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetőleg adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre jogosult. Az általános megbízólevél tartalmazza az adóellenőr nevét és a megbízólevél érvényességi idejét.

8) Az általános megbízólevéllel az állami adó- és vámhatóság adóellenőre területi megkötés nélkül jogosult ellenőrzés lefolytatására.

 

 

 

Oldal: Az ellenőrzés megindítása
Vállalkozóknak az adóellenőrzésről - © 2008 - 2024 - adoellenorzes.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat